Megjelent a Magyar Minőség 2020. januári száma.

A folyóiratunk a XXIX. évfolyamába lépett.

Kiemelt cikkeink a Magyar Minőség 2020. januári szám tartalmából:

Az innováció kultúrája a National Instruments Hungary Kft.-nél – Gombás Péter

Az NI Hungary Kft. a magyar elektronikai ipar egyik jelentős résztvevője, hardver és szoftver termékeket készít a mérés és automatizálás területére. Célja, hogy piacvezetővé váljon a szoftverközpontú automatizált tesztelési és automatizált mérési rendszerek területén.

Erős támogató szerepe van a saját maguk által meghatározott missziónak, miszerint „olyan rendszereket biztosítunk a mérnökök és tudósok számára, amelyek növelik a termelékenységet, felgyorsítják az innovációt és a tudományos felfedezéseket.”

Innováció többféleképpen megjelenhet: saját kutatásfejlesztésük által, vagy akvizíción keresztül egy új, innovatív termék vagy szolgáltatás piacra helyezésével. Megjelenhet egy jelentős belső folyamat- vagy technológia fejlesztéssel is.

A V4 térség autóiparának innovációja és kihívásai, különös tekintettel a szektor munkaerő iránti igényére – Németh Kevin és Kőmíves Péter Miklós

Magyarország autóipara minden szempontból a nemzetgazdaság egyik húzóágazata annak ellenére is, hogy kontinensünkön az utóbbi időben válságjelenségek mutatkoznak az autógyártáson belül. A külföldi cégeknek köszönhetően munkahelyek ezrei jöttek létre, az autógyárak és beszállítóik évről évre nagyobb létszámban foglalkoztatnak munkavállalókat. A további gyarapodáshoz elengedhetetlen a szignifikáns fejlődés, melyben kiemelkedőn számít az oktatás és az infrastruktúra fejlesztése. Itt is meg kell említeni az egyre bővülő munkaerőhiányt és a meglévő munkavállalók megkérdőjelezhető szakértelmét is, amely problémák szintén nagy jelentőséggel bírhatnak mind hazánk, mind a V4 térség autógyártásának mindennapjaiban.

Az autóipar fejlődésének a kulcsa két opcióban rejlik, az extenzív vagy intenzív útban. Az extenzív fejlesztéssel a kiszervezett összeszerelő üzemek száma és termelési volumene bővíthető lenne, azonban ez továbbra is alacsony hozzáadott értékű funkciók ellátásával és a fejlesztési tevékenységek hiányával járna együtt, amelyhez a jövőben az alacsony bérszínvonalú munkaerő biztosítása egyre nagyobb kihívások elé állítja a fogadó régiókat.

A másik irány az ágazat intenzív fejlesztése, mely inkább a beszállítói bázis megerősítésével, illetve a fejlesztési funkciók integrálásával járna együtt. Ez a szakképzett munkaerő alkalmazását jelentené a vállalatok számára, illetve a fejlesztési tevékenységek ellátására serkentené az ágazati szereplőket. Mindehhez szükséges a K+F-infrastruktúra fejlesztése, az ebben résztvevő humán erőforrás képzése, amely az elkövetkezendő évek kihívásaként kell, hogy megjelenjen a Visegrádi négyek vállalatai és kormányzatai előtt.

Konjunktúra kutatás és elemzés
MKIK GVI tanulmány

Az Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara Gazdasági és Vállalkozáskutató Intézet legfrissebb vállalati konjunktúravizsgálata 2268 vállalkozás vezetőjének válaszain alapul. Az eredmények szerint a Konjunktúramutató értéke 2019 októberében 46 pontra esett vissza az áprilisi 58 pontról. Ez az érték 2015 októbere óta a legalacsonyabb.

Tehát a vállalkozások a múlt félévhez képest lényegesen kedvezőtlenebben ítélik meg az üzleti klímát, a 2017 októbere óta tartó javuló tendencia megtört. Ennek hátterében az áll, hogy a jövőbeni üzleti helyzetre, a beruházásokra, valamint a megrendelésekre vonatkozó várakozások egyaránt pesszimistábbá váltak az elmúlt fél év során. Részletek a cikkben olvashatók.

Folyóirat.

Nyilvánosan elérhető a 2018. évi  decemberi szám.