A Magyar Minőség Társaság Alapszabálya

I. Általános rendelkezések

1.§. A Magyar Minőség Társaság (rövidítése: MMT, a továbbiakban: Társaság), az egyesülési jogról, a közhasznúsági jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a Polgári Törvénykönyv előírásainak megfelelően, az egyesülési jog alapján önkéntesen létrehozott és működő, önkormányzattal rendelkező, a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, tagjai önállóságát nem érintő, nem nyereségérdekeltségű, politikamentes, nyilvántartott tagsággal rendelkező tudományos egyesület, amely a mindenkor hatályos jogszabályok, valamint a Társaság jelen Alapszabálya szerint működik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. A Társaság jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre.

2.§. A Társaság neve: Magyar Minőség Társaság,
angol nyelven: Hungarian Society for Quality,
francia nyelven: Société Hongroise pour la Qualité,
német nyelven: Ungarische Gesellschaft für Qualität.

A Társaság jogállása: A Társaság önálló jogi személy.
A Társaság honlapja: www.quality-mmt.hu/

A Társaság székhelye: 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 1.
A Társaság alapításának dátuma: 1991. június 12.

3. §. A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Közvetlen politikai tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése.

II. A Társaság célja és tevékenységei

4.§. A Társaság alapvető célja a minőségközpontú szemlélet, gondolkodás és tevékenység mind szélesebb körű elfogadásának és elterjesztésének támogatása Magyarországon az életminőség folyamatos javítása érdekében.

A Társaság céljainak elérése érdekében az alábbi tevékenységeket látja el:

  • tudatosítja a gazdaság szereplőiben, hogy a minőség meghatározó tényező a gazdasági siker elérésében,
  • elősegíti a fogyasztóvédelem hatékony működését, a fogyasztói érdekek érvényesülését,
  • előmozdítja az EU egységes piaca által támasztott minőségi, minőség- és környezetközpontú irányítási rendszerekkel kapcsolatos követelmények megismertetését,
  • együttműködik a minőséggel foglalkozó hazai és külföldi (nemzetközi) szervezetekkel,
  • folyamatos és rendszeres tájékoztatást ad a minőséggel kapcsolatos új módszerekről, segíti hazai bevezetésüket,
  • minőséggel kapcsolatos oktatásokat szervez,
  • megjelentet és terjeszt minőségirányítási kiadványokat,
  • hazai és nemzetközi tudományos tanácskozásokat, kiállításokat rendez, és közreműködik az ezekhez kapcsolódó teljes körű szolgáltató tevékenység megvalósításában,
  • képviseli a tagok szakmai érdekeit hazai és nemzetközi szinten,
  • pályázatot hirdet, emlékérmeket, díjakat alapít,
  • véleményt nyilvánít a minőség ügyét érintő kérdésekben,
  • működésében érvényesíti a minőségközpontú alapelveket.

A Társaság a tagjain kívül más személyek és szervezetek részére is végez a céljának megfelelő fenti tevékenységet. A Társaság valamennyi szolgáltatásának az igénybe vételére jogosultak azok, akik a minőség ügye iránt érdeklődnek. A Társaság szolgáltatásait elsősorban a honlapján és esetenként az ingyenesen terjesztett szórólapjain hozza nyilvánosságra.

5.§ A Társaság céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, a célok megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet a Társaság fő tevékenysége, a Társaság csak másodlagosan végezhet gazdasági vállalkozási tevékenységet, olyan módon, hogy ez az alapcél elérését nem veszélyeztetheti. A Társaság a minőség ügyével össze nem függő tevékenységet, valamint a tevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet csak kiegészítő tevékenységként folytathat.

A Társaság működése felett az ügyészség törvényességi ellenőrzést gyakorol.

III. A Társaság tagsága

6.§. A Társaság rendes tagja lehet minden – hazai vagy külföldi – természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli társulás, aki a Társaság céljainak elérését támogatja és a Társaság Alapszabályát magára nézve kötelezőnek elismeri, és fizeti a tagdíjat. Kiskorú természetes személy felvételéhez törvényes képviselői hozzájáruló nyilatkozat is szükséges.

A tagokról a Titkárság nyilvántartást vezet. A Társaság tagjainak adatait az Alapszabály – elkülönítve kezelt – mellékletét képező tagjegyzék tartalmazza. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

7. § A Tagsági viszony keletkezése és megszűnése

A tagok felvétele az önkéntes írásbeli belépő nyilatkozatuk és a tagdíj megfizetése alapján történik. A tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik.

A Társaság azonos típusú tagjait egyenlő jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. A Társaság tagjai a közgyűlésen – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján – meghatalmazott képviselő útján is részt vehetnek, és gyakorolhatják tanácskozási, illetve – ha ezzel rendelkeznek – szavazati jogukat.

A Társasági tagság megszűnik

– a tag kilépésével amelyet a Társaság titkárságára, az elnöknek címezve kell írásban bejelenteni. A tag kilépettnek tekintendő kilépő nyilatkozata elnök általi kézhezvételének napjával,
– a tag kizárásával,
– a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével,
– a tagsági jogviszony felmondásával.

A tagság megszűnésének időpontja, kilépésnél az írásbeli bejelentés elnök általi kézhezvétele, fegyelmi határozattal történő kizárásnál a kizárás tárgyában meghozott határozat jogerőre emelkedésének napja, halál esetén a tag halálának a napja, jogi személy esetén jogutód nélküli megszűnésének a napja.

1. Kizárással szűnik meg a tagság, ha a tag neki felróhatóan jogszabályban, a Társaság Alapszabályában, vagy közgyűlési/Igazgatótanácsi határozatban foglaltakkal ellentétes, sértő magatartást tanúsít.

A Ptk. 3:70. § (1) bekezdése szerint a tagnak jogszabályt, a Társaság Alapszabályát vagy közgyűlési/Igazgatótanácsi határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely Társasági tag vagy Társasági szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.

A Társaságból kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős büntetésként lehet alkalmazni. A fegyelmi eljárást saját eljárási rendje szerint a Társaság Igazgatótanácsa folytatja le. A fegyelmi eljárás során a tagot írásban értesíteni kell a fegyelmi ülés tárgyáról, az ellene felhozott körülményekről, az ülés időpontjáról és helyéről, és biztosítani kell részére a lehetőséget arra, hogy álláspontját személyesen kifejtse.

A kizárást kimondó Igazgatótanácsi határozatot, amelynek a fellebbezés lehetőségéről szóló tájékoztatást is tartalmaznia kell az Igazgatótanács elnöke írásban, személyes átvételű, vagy ajánlott levélben kézbesített határozatban közli az érintettel, aki a döntés ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult fellebbezni a Társaság közgyűléséhez. Az ajánlott levél a postai kézbesítés második sikertelen megkísérlésétől számított ötödik napon kézbesítettnek minősül.

A határozatnak tartalmaznia kell a kizárás indoklása körében az annak alapjául szolgáló okokat, tényeket, illetve azok bizonyítékait.

A fellebbezésben meg kell jelölni, hogy a kizáró határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [jogszerűtlenség, ideértve az Alapszabály sérelmét is, illetve megalapozatlanság], és köteles az erre vonatkozó bizonyítékait megjelölni. A közgyűlés összehívására jogosult személy a fellebbezés érdemi tárgyalásra alkalmasságáról a fellebbezés kézhezvételét követő 30 napon belül döntést hoz. Alkalmas fellebbezés esetén az összehívó köteles a Társaság közgyűlését a fellebbezés megtárgyalására legkésőbb 30 napon belül összehívni. A tag védekezésének és részvételének lehetőségét a közgyűlésen is biztosítani kell, azzal, hogy a határozat meghozatala során az érintett tag a kérdésben nem szavazhat.

2. A tagsági jogviszonyt a közgyűlés harminc napos határidővel felmondhatja, ha a tag hat hónapon keresztül az Igazgatótanács írásbeli – póthatáridőt tűző, és az ismételt mulasztás jogkövetkezményeire kifejezetten felhívó – felszólítása ellenére elmaradt a tagdíj megfizetésével.

Az írásbeli felszólításban fel kell hívni a tagot arra, hogy amennyiben a felszólítás alaptalan, vagy mulasztását ki kívánja menteni, adja elő az ezekkel kapcsolatos tényeket és bizonyítékokat. A felszólításnak továbbá tájékoztatást kell adni az esetleges fizetési kedvezményekről is.

A tagsági jogviszony felmondás esetében a felmondási idő leteltével szűnik meg.

8.§. A rendes tagok jogai:

  • részvétel a Társaság tevékenységében,
  • részt venni szavazati joggal a Társaság Közgyűlésén,
  • választói jog illeti meg és bármely tisztségre válaszható,
  • jogosult a Társaság tevékenységével kapcsolatban javaslatot, észrevételt tenni, a Társaság rendezvényein,
  • előadásain, oktatásain részt venni,
  • igénybe venni a tagságnak nyújtott kedvezményeket,
  • a Társaság adott hatáskörrel rendelkező szerve ülésének összehívását kezdeményezni.

9.§. A rendes tagok kötelezettségei:

  • a Társaság célkitűzéseit támogatni, megvalósításukban közreműködni,
  • elkötelezettségével és személyes példamutatásával is elősegíteni a minőség érdekében kifejtett munkát, a minőségi kultúra kialakulását és folyamatos emelését,
  • a Közgyűlés és az Igazgatótanács határozatai szerint tevékenykedni és a határozatok végrehajtását elősegíteni,
  • a Társaság Alapszabályát, szerveinek határozatait betartani,
  • a Társaságban vállalt tisztségét legjobb képessége szerint ellátni,
  • a Társaság vagyonát megóvni,
  • tartózkodni minden olyan magatartástól, cselekedettől, amely jogszabályt, a Társaság Alapszabályát vagy az Igazgatótanács határozatát súlyosan, vagy ismételten sérti, vagy veszélyezteti a Társaság célját, illetve ellentétes a többi tag érdekeivel,
  • a megállapított tagdíjakat a jelzett határidőig befizetni,

10.§. A Társaságba különleges jogállású, pártoló, vagy tiszteletbeli tag is beléphet. A pártoló tag a Társaság tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a tiszteletbeli tagot a Társaság tagjai választják meg e tagságra. A különleges jogállású tagok a Társaság szerveibe nem választhatnak és a társasági szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. Költségvetési szerv a Társaság pártoló tagja nem lehet.

A Társaság tiszteletbeli tagja lehet – a Közgyűlés felkérése alapján – az a személy, aki a Társaság érdekében végzett kimagasló tevékenységével a Társaság célkitűzéseit támogatja, segíti. A tiszteletbeli tagot a Társaság tagjai választják meg e tagságra.

A tiszteletbeli tagok a Társaság rendezvényeire meghívhatók. A tiszteletbeli tag a Közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehet részt, tisztségre – a tiszteletbeli tisztségek kivételével – nem választható, szavazati joga, tagdíjfizetési kötelezettsége nincs. Köteles betartani az Alapszabály rá vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztetheti a célok megvalósulását. A tagság a felkérés elfogadásával jön létre.

A Társaság keretében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek, illetve a tiszteletbeli tagok tiszteletbeli tisztségre választhatók (tiszteletbeli elnök, tiszteletbeli alelnök).

A Társaság pártoló tagja lehet az a személy, vagy szervezet, amely készségét fejezi ki a Társaság tevékenységének rendszeres és folyamatos anyagi támogatására. A pártoló tag a Társaság tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.

A jogi személy pártoló tag jogait képviselője útján gyakorolja. A pártoló tag, vagy a jogi személy pártoló tag képviselője részt vehet a Társaság testületi ülésein, nincs szavazata, tisztség viselésére nem választható, tagdíjat nem kell fizetnie, de az általa vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatására köteles. Kötelesek továbbá betartani az Alapszabály rájuk vonatkozó rendelkezéseit, és nem veszélyeztethetik a célok megvalósulását.

A pártoló tag felvételéről első fokon az Igazgatótanács dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűléshez lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon jár el.

11.§. Írásbeli nyilatkozat alapján a tagot a Titkárság nyilvántartásba veszi. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

IV. A Társaság működése

12.§. A Társaság testületi szervei:

  • Közgyűlés,
  • Igazgatótanács,
  • Titkárság,
  • Pénzügyi Ellenőrző Bizottság,
  • Etikai Bizottság,
  • Szakmai és Területi Bizottságok.

A Társaság tisztségviselői:

  • a Társaság elnöke (egyben az Igazgatótanács elnöke),
  • a Társaság 2 alelnöke (egyben az Igazgatótanács alelnökei),
  • az Igazgatótanács 6 tagja,
  • a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke és 2 tagja,
  • az Etikai Bizottság elnöke és 2 tagja,
  • a Társaság ügyvezető igazgatója (egyben az Igazgatótanács tagja)
  • a Szakmai és Területi Bizottságok elnökei.

A Társaság vezető tisztségviselőinek az Igazgatótanács tagjai minősülnek
.

13. §. A Közgyűlés a tagok összességéből áll, a Társaság döntéshozó szerve. A Közgyűlésen minden rendes tag (a továbbiakban, a 13.§ alkalmazásában: tag) egy-egy szavazattal rendelkezik.

1. A Közgyűlésen a természetes személy tagok kizárólag személyesen vehetnek részt, gyakorolhatják jogaikat, kivéve, ha a meghívó kifejezetten tartalmazza, hogy képviselő (meghatalmazott) útján is részt vehetnek a természetes személy tagok a Közgyűlésen.

2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • a Társaság stratégiai célkitűzéseinek, programjának, feladatainak meghatározása,
  • a Társaság elnökének, alelnökeinek, az Igazgatótanács tagjainak, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökének, tagjainak, az Etikai Bizottság elnökének, tagjainak megválasztása, beszámoltatása, szükség esetén visszahívása, döntés az Igazgatótanácsi tag felmentéséről, visszahívásáról és a határozat elleni jogorvoslatról a jelen Alapszabály 18.§-ában foglaltak figyelembe vételével,
  • döntés a tag fegyelmi úton történő kizárása elleni fellebbezésről,
  • a Társaság Alapszabályának megállapítása, módosítása,
  • az Igazgatótanács határozata elleni fellebbezések elbírálása,
  • a Társaság jogutód nélküli megszűnésének kimondása vagy más szervezettel való egyesülésének a kimondása,
  • a Társaság megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  • a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  • az éves költségvetés elfogadása;
  • az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
  • a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  • az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  • a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  • a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
  • a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  • a végelszámoló kijelölése;
  • mindazon ügyek, amelyeket jogszabály vagy a jelen Alapszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalnak.

3. A Közgyűlés döntéseit főszabály szerint ülés tartásával hozza meg.

4. A Közgyűlés, mint a Társaság döntéshozó szerve évente legalább egy alkalommal ülést tart.

Ezen a Közgyűlésen meg kell tárgyalni a Társaság éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót.

5. A Közgyűlést a Társaság elnöke – akadályoztatása esetén alelnökei: elsődlegesen Somogyiné Alabán Ildikó alelnök, másodlagosan pedig Dr. Németh Balázs alelnök – a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal írásban hívja össze, a napirendet, valamint a közgyűlés helyét és időpontját is tartalmazó közgyűlési meghívó szabályszerű közlésével, elektronikus úton, a társaság ügykezelőrendszeréből küldött e-mailben.

A Közgyűlés napirendjét a Társaság elnöke fogadja el, – akadályoztatása esetén alelnökei: elsődlegesen Somogyiné Alabán Ildikó alelnök, másodlagosan pedig Dr. Németh Balázs alelnök.
A Közgyűlés összehívható akként is, hogy azon a tagok kizárólag elektronikus hírközlési eszközök segítségével vannak jelen. Ebben az esetben a jelen pont első két bekezdésén túl a meghívóban a konferencia-közgyűlésre vonatkozó információkat is közölni kell. A napirendet is tartalmazó közgyűlési meghívót ebben az esetben is szabályszerű közléssel kell megküldeni, elektronikus úton, a társaság ügykezelőrendszeréből küldött e-mailben. A használt elektronikus hírközlő eszköz skype, illetve egyéb, a kép és hang egyidejű közvetítését és a tagok korlátozásmentes, valós idejű kommunikációját egyszerre biztosító hálózati, illetve internetes elektronikai eszköz lehet. Lehetőség van arra, hogy a székhelyre összehívott Közgyűlésen a tagok ezen a módon jelenjenek meg, és arra is, hogy a közgyűlést teljes egészében elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásával tartsák meg. Erre a meghívóban ki kell térni, azzal, hogy e mód nem alkalmazható a tagok bármelyikének hátrányára, és az adott eszközzel nem rendelkező tag jelenlétét kérésére a Közgyűlés ülése alatt a székhelyen biztosítani kell.

A konferencia-közgyűlésre az ülés megtartására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. A tagok azonosítása a rendszerbe történő bejelentkezés során történik. A tagoknak egyedi felhasználó nevet kell biztosítani, melynek jelszavát a tag határozza meg. Az ilyen módon tartott Közgyűlésen a tagokon kívüli meghívottak részvételét is biztosítani kell.

Össze kell továbbá hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából akkor is, ha a Társaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi vagy előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; valamint ha a Társaság céljainak elérése veszélybe került. Ez utóbbi esetekben összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Társaság megszüntetéséről dönteni.
Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a fentieken túlmenően, ha

  • a bíróság elrendeli,
  • a Társaság elnöke, vagy egy alelnök és az ügyvezető igazgató,
  • vagy az Igazgatótanács legalább 3 tagja indítványozza,

A rendkívüli Közgyűlés időpontját legalább 15 nappal korábban a tagokkal írásban kell közölni, az ok és a cél megjelölésével, elektronikus úton, a társaság ügykezelőrendszeréből küldött e-mailben.

6. A Közgyűlés ülése főszabály szerint a Társaság székhelyén tartandó, de az összehívó határozhat az ülésnek a székhelyet magában foglaló megye (főváros) területén egyéb alkalmas helyszínen történő megtartásáról is.

7. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell a Társaság nevét és székhelyét; az ülés idejének és helyszínének megjelölését és az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívóhoz csatolni kell továbbá az írásbeli előterjesztéseket is. A meghívóban a tagokat figyelmeztetni kell a távolmaradás jogkövetkezményeire.

8. Haladéktalanul össze kell hívni a Közgyűlést a tagok legalább 10 %-ának – okot és célt megjelölő – írásban előterjesztett indítványára, vagy az Igazgatótanács határozatára.

Bármelyik tag jogosult az általa megjelölt napirendi kérdés megtárgyalását kérni, ha javaslatát a Közgyűlés előtt legalább 3 nappal ismerteti a tagokkal. Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van, és a Közgyűlés megtartása ellen egyik tag sem tiltakozik.

9. A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint 50%-a jelen van. Ha a Közgyűlés határozatképtelen, a Közgyűlést az eredetivel azonos napirenddel 15 napon belül újra össze kell hívni. A megismételt Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent szavazásra jogosult tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, fél óra várakozás után a Közgyűlés a meghívóban meghirdetett napirendi pontokban a megjelent szavazásra jogosult tagok számára tekintet nélkül határozatképessé válik, ha a Közgyűlés meghívójában a távollét e jogkövetkezményére és a meghatalmazott képviselő igénybe vételének lehetőségére a tagok figyelmét kifejezetten felhívták. A Közgyűlés ez esetben a napirend kiegészítéséről nem határozhat.

10.Az elnök a közgyűlés összehívását megelőzően a napirend tervezetét megküldi a tagoknak azzal, hogy arra a kézhezvételtől számított öt napon belül észrevételt, illetve újabb napirendi pontokra vonatkozó indokolt indítványokat tehetnek. A határidő lejártát követően a beérkezett javaslatokat és észrevételeket figyelembe véve a ügyvezető igazgató összeállítja a közgyűlés napirendi pontjait.

11. Ha az összehívó a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. Ehhez azonban az szükséges, hogy valamennyi szavazásra jogosult jelen legyen, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájáruljon.

12.Az ülés megnyitását követően ki kell jelölni a Közgyűlés tisztségviselőit, akik: a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, és a jegyzőkönyv hitelesítők (a jegyzőkönyv hitelesítők egyúttal szükség szerint, a titkos szavazásoknál mindig szavazatszámláló bizottságot is alkotnak).

A Közgyűlést a Társaság elnöke vezeti le, akadályoztatása esetén az alelnökök egyike – elsődlegesen: Somogyiné Alabán Ildikó, másodlagosan: Dr. Németh Balázs – látja el a levezető elnöki teendőket.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, a jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök kéri fel. Jegyzőkönyvvezető nem tag (tagi képviselő) is lehet.

A jegyzőkönyv hitelesítésére a levezető elnök két jelen lévő tagot kér fel, akik vállalják, hogy a Közgyűlés egészén végig jelen lesznek, és aláírásukkal hitelesítik a felveendő jegyzőkönyv tartalmát.

Ezt követően meg kell állapítani a Közgyűlés határozatképességét. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

13.A határozathozatal – általában – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik Szavazategyenlőség esetén a létesítő okirat erre vonatkozó szabályozása alapján:
a) a javaslat elutasítottnak tekintendő, vagy
b) ismételt szavazás tartható.

14.A Társaság alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A Társaság céljának módosításához és a Társaság megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

15. A Társaság tisztségviselőit – kivéve az ügyvezető igazgatót, valamint a Szakmai és Területi Bizottságok elnökeit – a Közgyűlés titkos szavazással választja meg legfeljebb 4 éves időtartamra. A megválasztott tisztségviselők megbízatása egységesen a választási időszak végéig tart, függetlenül a menet közben megüresedett tisztség betöltésére vonatkozó időközi választás időpontjától.

16.A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben, illetve meghozandó döntésben egyébként érdekelt. Nem vehet részt továbbá az sem, aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Társaságnak nem tagja; vagy aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll.

Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

17.A Közgyűlés határozatait írásban kell rögzíteni. A közgyűlési határozatokat a tagoknak 30 napon belül meg kell küldeni. A Közgyűlés határozatairól a Titkárság nyilvántartást vezet.

A Közgyűlési jegyzőkönyvnek minimálisan tartalmaznia kell:

  • a jogi személy nevét és székhelyét,
  • a közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését,
  • a jelen lévők nevét,
  • a közgyűlés napirendi pontjait,
  • a közgyűlés összehívására vonatkozó adatokat – határozatképesség, döntéshozatal
    a határozatok tartalmát, szavazatok számát
  • jegyzőkönyvvezető, hitelesítők nevét, aláírását

A tag vagy a vezető tisztségviselő kérheti a bíróságtól a Társaság szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a Társaság ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

14. § A Társaság vezető tisztségviselői:
Elnök: Rezsabek Nándor
Alelnök 1:.Somogyiné Alabán Ildikó
Alelnök 2:.Dr. Németh Balázs
Igazgatótanácsi tag:. Fábiánné Ziman Erika
Igazgatótanácsi tag: Gyöngyösi Ferenc
Igazgatótanácsi tag: Kákonyi András
Igazgatótanácsi tag: Puskás László
Igazgatótanácsi tag: Tánczos Lajos
Igazgatótanácsi tag: Bolya Árpád
Ügyvezető igazgató

15.§ A Társaságot az elnök képviseli akként, hogy a Társaság kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá a saját nevét önállóan aláírja. Az Elnök ezt a jogát az ügyek meghatározott csoportjára nézve az ügyvezető igazgatóra átruházhatja.

1. Az elnök akadályoztatása esetén, az Igazgatótanács az alelnökök közül megbíz egy alelnököt a Társaság képviseletére, erről jegyzőkönyvet készít.
2. Az alelnök képviseleti megbízatása, az elnök akadályoztatásának megszűnéséig, vagy az új elnök megválasztásáig tart.

A bankszámla feletti rendelkezéshez az elnök önálló aláírása, vagy kettős, együttes aláírás szükséges: Kettős aláírásra jogosult az ügyvezető igazgató és a Titkárság vezető, vagy az ügyvezető igazgató és a gazdasági vezető együttesen.

16. § Az Igazgatótanács a Társaság elnökéből, két alelnökből, az ügyvezető igazgatóból és 6 tagból áll.

1. Az Igazgatótanács dönt minden olyan, a Társaság irányításával kapcsolatos kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

2. Az Igazgatótanács feladata:

  • a Társaság működésének elvi irányítása a közgyűlés határozatainak megfelelően két közgyűlés közötti időszakban,
  • a Társaság éves tevékenységéről készített beszámoló, az éves költségvetésre vonatkozó javaslat elkészítése és jóváhagyásra való előterjesztés,
  • a tagdíjak mértékének meghatározása,
  • a Szakmai és Területi Bizottságok létrehozása, és munkájuk elvi irányítása,
  • a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság és az Etikai Bizottság észrevételeinek megvitatása, értékelése és a szükséges intézkedéseket maghatározása,
  • saját működési szabályzatának meghatározása.

Az Igazgatótanács feladatköre a Ptk. rendelkezései szerint továbbá:

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

Az Igazgatótanács jogosult:

  • a tagok részére kedvezmények megállapítására,
  • Szakmai és Területi Bizottságok létrehozására,
  • tag Társaságból történő kizárására.

3. Az Igazgatótanács tagja az lehet,

a) az a nagykorú személy, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva,– A közügyektől eltiltott nem lehet civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben megjelölt vezető tisztségviselője/Igazgatótanács tagja.

c) aki
ca) magyar állampolgár, vagy
cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

d) Nem lehet vezető tisztségviselő/Igazgatótanács tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
e)Nem lehet vezető tisztségviselő/Igazgatótanács tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője/Igazgatótanács tagja nem lehet.
f)Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet az Igazgatótanács tagja az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

4. Az Igazgatótanács üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja. Az Igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze írásban, a meghívó megküldésével, elektronikus úton, a társaság ügykezelőrendszeréből küldött e-mailben. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.

Az elnökségi meghívónak tartalmaznia kell:

  • a jogi személy nevét és székhelyét,
  • az ülés idejének és helyszínének megjelölését,
  • az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltünteti, hogy a szavazásra
jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

5. Az Igazgatótanács határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Az Igazgatótanács határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Szavazategyenlőség esetén:
a) a javaslat elutasítottnak tekintendő, vagy
b) ismételt szavazás tartható.

Az Igazgatótanács határozatát az érintettek részére 30 napon beül meg kell küldeni.

6. Az Igazgatótanács ülése konferencia-ülés formájában is megtartható, melynek lebonyolítására a konferencia-közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Az Igazgatótanács döntését ülés tartása nélkül is meghozhatja (távszavazás).

Erre a közgyűlési távszavazásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy nem rendelhető el távszavazás személyi kérdésekben, valamint az éves beszámoló és az éves költségvetés tervezetének elfogadása során.

A távszavazásra elsődlegesen az alábbi szabályok az irányadók a Ptk. rendelkezései szerint:
/Határozathozatal ülés tartása nélkül/

a) Tekintettel arra, hogy a létesítő okirat a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi, az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés/a Társaság elnöke a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés/a Társaság elnöke részére.

b)Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a Ptk-nak a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés/a Társaság elnöke részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag vagy alapító jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
c)Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek/a Társaság elnökének össze kell hívnia.

d)A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az ügyvezetés/a Társaság elnöke megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

17. § Az ügyvezető igazgatót a Társaság elnöke nevezi ki, illetve menti fel (felmentés esetén a Társaság elnökének ki kell kérnie az Igazgatótanács véleményét).

1. A Titkárság feladata:

  • a Közgyűlés és az Igazgatótanács által meghatározott feladatok végrehajtása,
  • a tagok és tagdíjfizetések nyilvántartása,
  • a szolgáltatások teljesítése és megfelelő minőségének biztosítása,
  • a különböző, minőséggel foglalkozó külföldi és hazai szervezetekkel való kapcsolatok felvétele, megerősítése, az együttműködés biztosítása,
  • a Társaság Szakmai és Területi Bizottságok munkájának összehangolása, irányítása.

2. A Titkárság dolgozói felett a munkáltatói jogokat az ügyvezető igazgató gyakorolja.

18. §. Az igazgatótanácsi tagság megszűnik:

  • a tisztség lejártával,
  • lemondással,
  • felmentéssel
  • elhalálozással,
  • a Társaságból történő visszahívással,
  • az igazgatótanácsi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  • az igazgatótanácsi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Felmentéssel szűnik meg az igazgatótanácsi tagság, ha a tag neki fel nem róhatóan, például betegsége, vagy egyéb elfoglaltsága miatt képtelenné válik az igazgatótanácsi tag, vagy igazgatósági feladatainak ellátására, vagy az aránytalan terhet jelentene a számára.

Visszahívással szűnik meg a tagság, ha a tag neki felróhatóan az Alapszabályban foglaltakkal ellentétes magatartást tanúsít, egyébként méltatlanná válik az igazgatótanácsi tagságra, vagy igazgatótanácsi tagi feladatait nem vagy nem megfelelően teljesíti.

Az Igazgatótanácsi tagságból való felmentést és kizárást csak a Közgyűlés üléseinek rendje szerint külön Közgyűlésen, megtartott eljárás során kiszabott jogerős határozatként lehet alkalmazni.

Az eljárás során a tagot írásban értesíteni kell a Közgyűlés tárgyáról, a kapcsolatos körülményekről – akkor is, ha a felmentését maga kérte –, ill. az ellene felhozottakról, az ülés időpontjáról és helyéről, és biztosítani kell részére a lehetőséget arra, hogy álláspontját személyesen kifejtse.

A felmentést, ill. a visszahívást kimondó közgyűlési határozatot, amelynek a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást is tartalmaznia kell a Társaság elnöke és egy igazgatótanácsi tag, vagy ha a határozat ellene szól, két másik igazgatótanácsi tag együttesen írásban, személyes átvételű, vagy ajánlott levélben kézbesített határozatban közli az érintettel, aki a határozat ellen annak kézhezvételétől számított 30 napon belül jogosult keresetet indítani az illetékes bíróság előtt. Az ajánlott levél a postai kézbesítés második sikertelen megkísérlésétől számított ötödik napon kézbesítettnek tekintendő.

19. § A Társaság szakmai tevékenységét elsősorban Szakmai és Területi Bizottságok útján fejti ki.

A Szakmai Bizottságok állandó vagy eseti feladatokra szervezhetők, a tagok, vagy az Igazgatótanács tagjainak kezdeményezésére. Létrehozásukról, megszüntetésükről az Igazgatótanács dönt.

Az állandó Szakmai Bizottságok elnökeit a szakterületeken tevékenykedő tagok maguk közül választják, munkarendjüket saját maguk határozzák meg.

Az eseti Szakmai Bizottságok elnökeit a Társaság elnöke kéri fel.

A Területi Bizottságok elnökeit a területen lévő tagok maguk közül választják.

A Bizottságok elnökei:

  • megbízásukat a Társaság Elnökétől írásban kapják meg,
  • jogosultak a Bizottság tagjainak összehívására, és az Igazgatótanácshoz javaslatok tételére,
  • felelősek a szakmai tevékenységért és a Bizottság munkájának irányításáért,
  • megbízása megszűnik a bizottság feloszlásával, vagy az Igazgatótanács ilyen irányú döntése alapján.

20.§. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökből és két tagból áll.

1. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jogosult:

  • a költségvetés időarányos teljesítéséről tájékoztatást kérni,
  • az Igazgatótanács összehívását kezdeményezni, ha a Társaság működése pénzügyi okból veszélybe kerül.

2. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság felelős:

  • a Társaság gazdasági működésének ellenőrzéséért,
  • saját működési szabályainak kidolgozásáért,
  • a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket – a beszámoló előzetes véleményezése és vizsgálatára vonatkozó hatáskör tekintetében – megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a közgyűlésen ismertetni.

3. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság

  • legalább félévenként tart ülést,
  • összehívását a Társaság elnöke, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke, vagy 2 tagja együttesen kezdeményezheti,

A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ülését a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal írásban hívja össze, a meghívó szabályszerű közlésével, elektronikus úton, a társaság ügykezelőrendszeréből küldött e-mailben.

A meghívónak tartalmaznia kell:

  • a jogi személy nevét és székhelyét,
  • az ülés idejének és helyszínének megjelölését,
  • az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltünteti, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ülése határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Az Pénzügyi Ellenőrző Bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Szavazategyenlőség esetén:

  • a javaslat elutasítottnak tekintendő, vagy
  • ismételt szavazás tartható.

4. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjai:
– Elnök: Takáts Albert
– Tag: Somogyi Miklós
– Tag:.Dr. Topár József

21.§.Az Etikai Bizottság elnökből és két tagból áll.

1. Az Etikai Bizottság jogosult:

  • az Igazgatótanács összehívását kezdeményezni, ha a Társaság jó hírneve, szakmai elismertsége veszélybe került,
  • minden olyan etikai kérdésben eljárni, amely a tagok tevékenységével kapcsolatban jelentkezik,
  • súlyosabb kifogás esetén kezdeményezheti a tag kizárását, vagy más módon történő elmarasztalását.

2. Az Etikai Bizottság felelős:

  • a Társaság Alapszabálya betartásának ellenőrzéséért,
  • a Társaság pártatlan működésének betartásáért,
  • saját működési szabályainak kidolgozásáért.

22.§. Összeférhetetlenségi szabályok
A vezető tisztségviselőkre és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjaira a Ptk. 3:22. §-ában rögzített összeférhetetlenségi, illetve kizáró szabályok irányadók.

V. A Társaság gazdálkodása

23.§. A Társaság a hatályos jogszabályoknak megfelelően jóváhagyott költségvetés keretei között önállóan gazdálkodik.

A Társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytat. A Társaság a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt kizárólag az Alapszabályában meghatározott tevékenységekre fordíthatja.

1. A Társaság tagdíjakból, támogatásból, adományokból és a pályázatok útján szerzett bevételekből, valamint a gazdálkodó tevékenység jövedelméből tartja fenn magát.

2. A Társaság tagja belépéskor, illetve tagsági jogviszonya folyamán évente tagdíjat köteles fizetni.

A tagdíj mértéke tagonként évi minimum 3500 Ft. Évközbeni belépéskor a tagdíj a belépés hónapjától az év hátralévő részére időarányosan számított mértékű, melyben a belépés hónapja egész hónapnak számít. A tagdíjat egy összegben előre a tárgyév február 10. napjáig kell megfizetni, készpénzben a titkárságon átadva, vagy közvetlenül a Társaság bankszámlájára történő átutalással. A tagdíj felülvizsgálatáról és változásáról az éves rendes Közgyűlés keretében a Közgyűlés határozhat a Közgyűlésre egyébként irányadó szabályok szerint.

3. A Társaság a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl – a Társaság tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

4. A Társaság szolgáltatásai fenntarthatósága érdekében az ésszerű gazdálkodás elve szerint jár el, éves költségvetését úgy szervezi meg, hogy kiadásai és bevételei egyensúlyban legyenek. Az adományozás önkéntes, az adománygyűjtés nem járhat mások zavarásával. Az adomány felhasználása és az erről szóló beszámolás során érvényesülnie kell a nyilvánosság és az átláthatóság feltételeinek.

5. A Társaság a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint beszámolót készít.

A Társaság üzleti éve azonos a naptári évvel. A mérleg fordulónapja december 31.

A beszámoló formáját a Társaság által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

A Társaság könyvvezetése kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történik.

A Társaság beszámolója tartalmazza:
a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),
b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést),
c) a kiegészítő mellékletet.

6. A Társaság saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére. A Társaság a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

A Társaság beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait alkalmazza.

VI. A Társaság nyilvánossága

24.§. A Társaság tevékenysége nyilvános. A Társaság szervének határozatai, a Társaságnak nyújtott támogatásokat tartalmazó nyilvántartás nyilvános. A Társaság határozataiba, jegyzőkönyveibe, nyilvántartásaiba, az éves beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe – előzetes írásbeli kérelem alapján – a titkárságnál bárki betekinthet abból saját költségére másolatot készíthet.
A Társaság működéséről folyamatosan, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a nyilvánosságot az általa használt tájékoztatási eszközön keresztül, így különösen honlapján, hírlevélben ad tájékoztatást működéséről. Ez a tájékoztatás a közhiteles nyilvántartások számára benyújtandó beszámolón túl további ismertetést nyújt.

VII. A Társaság megszűnése

25.§. A Társaság megszűnik, ha
a. a közgyűlés döntése alapján átalakul,
b. a közgyűlés a Társaság jogutód nélküli megszűnésének kimondásáról határoz,
c. a bíróság a Társaság jogutód nélküli megszűnésének kimondásáról határoz,
d. a törvényességi felügyeleti eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését,
e. fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,
f. az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
g. az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,
feltéve mindegyik esetben, hogy a vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a nyilvántartásból törli.

A Társaság jogutódlással szűnik meg, ha más egyesülettel egyesül, illetve egy vagy több egyesületre szétválik.

A Közgyűlés nem dönthet a Társaság jogutód nélküli megszűnésének kimondásáról, ha a Társasággal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy a Társaság fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

A Társaság jogutód nélküli megszűnésének kimondásával való megszűnése esetén a Közgyűlés dönt a Társaság vagyonának felhasználásáról.

A megszűnés megállapítása és a Társaság jogutód nélküli megszűnésének kimondása a Bíróság hatáskörébe tartozik.

A Társaság jelen Alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt Társaság – hitelezői igények kielégítése után – megmaradt vagyonát – a következő kettő bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni.

26.§. A Társaság Alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a megszűnt Társaságnak a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni.

A Társaság bírósági jogutód nélküli megszűnésének kimondása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a minőség ügyének támogatására kell fordítani.

A Társaság nyilvántartásból való törlésére a Társaság nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

VIII. Vegyes rendelkezések

27.§. A jelen Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011.(XII.30.) Korm. rendelet rendelkezései irányadók.

A jelen Alapszabályt a Közgyűlés egyhangú szavazattal fogadta el.

Budapest, 2016. május 25.