Megjelent a Magyar Minőség 2017. októberi száma.

Kiemelt cikkeink a Magyar Minőség 2017. októberi szám tartalmából:

Ökológiai lábnyom, túllövés, kislábnyom

Vadovics Edina

Manapság, amikor számos, egyre súlyosabb környezeti és társadalmi problémával állunk szemben, mint például a klímaváltozás vagy a Magyarországon a lakosság 21%-át érintő energiaszegénység1, felmerül sokunkban a kérdés, hogy vajon a saját életünk, életmódunk menynyivel járul hozzá ezekhez a problémákhoz, és mi magunk mit tehetnénk annak érdekében, hogy enyhítsük őket és hozzájáruljunk megoldásukhoz? Sokféleképpen megközelíthetjük ezt a kérdést, ebben az írásban mi ökológiai lábnyomunk (vagy röviden ökolábnyom) megismerését, és az ennek alapján való cselekvést ajánljuk.
Az ökolábnyom azt mutatja meg, hogy hány hektár ökológiailag produktív területre van szükség életmódunk fenntartásához, azaz a mai technológia fejlettség mellett mekkora mennyiségű földre, vízre, nyersanyagra és erőforrásokra van szükségünk önmagunk fenntartásához, illetve az általunk megtermelt és kibocsátott hulladék elnyeléséhez, semlegesítéséhez.

Divatosan rohanunk a katasztrófába

Előd Fruzsina

Nincs egyedül, ha nem tudja már hova tenni a szekrényben a rengeteg göncöt: mióta az olcsó kollekciók évszakonként akár 4-5 alkalommal is váltják egymást a fast fashion-láncokban, minden korábbinál több ruhát fogyasztunk a fejlett világban. Csakhogy a divatipar méretével együtt nő az okozott környezeti pusztítás is, mivel nincs olyan olcsó alapanyag és gyártási technológia, ami ne járna durva szén-dioxid-kibocsátással, vízpazarlással és vegyszeres szennyezéssel. Az olcsó ruha pedig hamar kimegy a divatból vagy tönkremegy, így tonnaszám gyűlik a hulladéklerakókban. Az újrahasznosítás és a cellulózalapú textil lehetne a jövő, de nemrég kiderült, hogy a legnagyobb márkák viszkózbeszállítói szétmérgezik a környezetet, a használtruha-piac pedig bajban lesz a szegényebb országok vásárlóerejének növekedésével.

Az életciklus-értékelés – a hatékony környezetirányítás eszköze

Szilágyi Artúr

A környezetirányítás eszköztárát manapság egyre hatékonyabb módszerekkel kell kiegészíteni, mivel a jogalkotók és a közvélemény részéről egyre hangsúlyosabb igényként merül fel a vállalatok környezeti teljesítményének átláthatósága és az ehhez kapcsolódó felelősségvállalás.
Jelen írás célja, hogy rövid betekintést nyújtson az élet-ciklus-értékelés (vagy más néven életciklus-vizsgálat vagy -elemzés) módszertanába, illetve hogy bemutassa miként állíthatjuk a fent említett célok szolgálatába ezt az eszközt az integrált vállalati környezetirányítás részeként.

Tartalom.
Folyóirat.

Nyilvánosan elérhető a 2016. évi  augusztus-szeptemberi szám:

Magyar Minőség XXV. évfolyam 8-9. szám 2016. augusztus-szeptember