Február 16-án a Magyar Minőség Háza Díjak átadásakor Sződi Sándor, a Nemzeti Minőségi Díj Nagykövete, az ISO 9000 Fórum örökös tagja, az Ipar és Szolgáltatás Minőségéért oklevél birtokosa, a Magyar Minőség Társaság és a Magyar Minőség újság tiszteletbeli tagja Dr. Koczor Zoltán-díjban részesült.
A díjra a minőségügyi szervezetek tagjai tehettek javaslatot, amit a Magyar Minőség Társaság vezetősége értékelt és rangsorolt.

Kedves Sanyi!

Először is gratulálok a Dr. Koczor Zoltán-díjadhoz. Nagyon jó helyre került, hisz évtizedek óta a magyar minőségügy meghatározó alakja vagy. Ismertséged országos. Engedd meg, hogy két személyes élménnyel kezdjem. Pár éve Kaposváron tartottam egy előadást, a búcsúzáskor az egyik ottani szervező kolléganő azt mondta, hogy Sződi Sanyit üdvözöljük. Kiderült, hogy máig bennük él, hogy mennyi segítséget kaptak tőled a Regionális Minőségügyi Díjra való felkészüléshez.

A másik élményem a távoli múltba nyúlik vissza, bő 20 évvel ezelőtti, akkor találkoztunk először. Akkori munkahelyem egy csoportja, és jómagam is elhatároztuk, hogy pályázunk a IIASA-Shiba Díjra. Ehhez viszont célszerű volt a régebbi pályázatok átnézése, ezért elmentünk a Munkácsy utcába. Te fogadtál bennünket és maximálisan a rendelkezésünkre álltál egész nap. Mi akkor a minőségügyben gyermekek voltunk, de Te felnőttként kezeltél bennünket. A tanácsaid és a megjegyzéseid fontos szerepet játszottak abban, hogy végülis sikeresen pályáztunk. Hazafelé menet egyik akkori kollegám jegyezte meg, az elkötelezettség, a tudás és az alázat a biztos siker titka. Igaza volt.

A laudációban elhangzott, hogy a magyar minőségügy ismertsége és elismertsége érdekében tartósan kiemelkedő munkát végeztél. Váratlanul ért az elismerés?

Igen. Egy nappal a díjátadó előtt tudtam meg és mondhatom: örömöm mellett talán csak meglepetésem volt nagyobb. Azt gondolom, a hazai minőségügy szakemberei közül sokan rászolgálhattak volna a rangos díjra. Nagy megtiszteltetés, hogy az első Dr. Koczor Zoltán díjazott Kurucz Mihályt követem a sorban.

Dr. Koczor Zoltán szerepelt a Jók a legjobbak közül sorozatban. Emlékszel rá?

Természetesen. Zolinak hallottam néhány előadását a nagyon tiszteltem megalapozott tudását. Az interjúra szívesen vállalkozott. A minőséggel kapcsolatban szabadjon tőle idézni:
– Többféle definíciót alkottunk már erre a fogalomra. Ha új elemekkel kell személyessé tennem a minőség fogalmát, akkor arra utalnék, hogy a minőségre való törekvés legfontosabb értéke, hogy bármely állapotból elindulhat a fejlődés, és bármely fejlettségénél továbbfokozható. A minőségfejlesztés lépéseiként a tények megértése, a célok személyre szabott, reális meghatározása, a folyamatok megtervezése és a visszacsatolások rendszerének kialakítása általában mindenkinek eszébe jut. A kölcsönhatások széles rendszerének harmonizálására már általában kevesebb energia jut, pedig enélkül sosem jutunk el a valóságos minőséghez.
– A minőség az elmúlt években az igények, az érzések, a tudás keresésének, és az elvszerűségnek vált sajátos kohójává.

Rövid szakmai önéletrajzod ismertetése helyett, néhány konkrétumra kérdeznék. Hol fertőzött meg a minőség vírusa?

Már a főiskolán érdekeltek a minőséggel kapcsolatos ismeretek. Kezdő munkáim közül szívesen emlékszem a gödöllői Ganz Árammérőgyárban karbantartási tervek készítésére, vagy az import kiváltási javaslatokra.1998-ban a Minőségfejlesztési Központ vezetője Sugár Karolina, a magyar minőségügy ikonikus alakja kérésemre munkát ajánlott. Azt hiszem ez döntően meghatározta további tevékenységeimet. A központban minőségszakértőként kezdtem. Segítségemre volt ISO 9001-es auditori és ISO 14001-es vezető auditori képzettségem. Jártasságot szereztem a Nemzeti Minőségi Díjas és regionális pályázatok értékelésében. Munkámhoz tartozott a regionális minőségi díjak országos segítése, pályázati felkészítők, oktatások tartása, a díjak teljes,- vagy részleges szervezése, prezentálás díjátadásokon. A hazai minőségszakértő képzés elindítását is komoly eredménynek tartom.

Hogyan kerültél a Magyar Minőség és a Minőség és Megbízhatóság szaklapok szerkesztőbizottságába?

Ezt is Sugár Karolinának köszönhetem. Ügyvezetői elfoglaltságai nem tették lehetővé állandó részvételét az újságok szerkesztésében,- engem kért meg helyettesítésre. Szívesen vettem részt a szerkesztőségi munkákban és „ott ragadtam”. Büszke vagyok arra, hogy az országban elsőként mindkét lapnak egy időben lehettem szerkesztőbizottsági tagja. A Minőségfejlesztési Központ munkatársaként volt alkalmam friss információkkal szolgálni. Nagyon sok Nemzeti Minőségi Díj győztesének módszereit, tapasztalatait sikerült a lapokban közkincsé tenni. Annak is örültem, amikor felkérésemre kiváló szakemberek vállalkoztak cikkek írására.

A Nemzeti Minőségi Díj Nagykövete elismerést vehetted át a Parlamentben, az EFQM Fórum nyitó rendezvényén 2006-ban.

Ennek a kitüntetésnek az értékét az adja, hogy a Nemzeti Minőség Klub tagjainak javaslatára kaptam (a klubot a IIASA-Shiba Díjasok és a Nemzeti Minőségi Díjasok alkották). A Minőségfejlesztési Központ munkatársai sokat tettek a legrangosabb hazai díj ismertségének erősítéséért. A Nemzeti Minőség Klub a jó gyakorlatok megosztásának egyik legjobb helyszíne volt. A hazai minőségdíjak népszerűsítésében és segítésében való közreműködésem minden bizonnyal segítette az elismerés odaítélését.

Meggyőződésem, hogy mostani díjadhoz nagymértékben hozzájárultak a lapunkban megjelent írásaid. Miként és miért indult a Jók a legjobbak közül sorozat?

Kérdésedre az ISOFÓRUM 30. évi jubileumára megjelent e-könyv előszavában leírtakat ismételném. „2008-ban a Magyar Minőség egyik szerkesztőbizottsági ülése előtt, Dr. Róth András alapító főszerkesztőnek, egyik példaképemnek, IFKA-béli munkatársamnak egy javaslatot tettem. Szívesen vállalkoznék egy sorozat elindítására, olyan személyek bemutatására, akik a magyar minőségügy érdekében sokat tettek, példájuk mások számára is érdekes, vonzó, követésre érdemes. Időről-időre azok kapnának helyet a sorozatban, akik munkájukkal bizonyították emberi kiválóságukat, minőség iránti elkötelezettségüket. A jó példákkal bátorítani, követésre ösztönözni szeretnék másokat,- főként a pályakezdő korosztályt.

Már az indulásnál tudtam, hogy a leendő válogatás nem lesz – nem is lehet – teljeskörű, és reprezentatív, de szándékom szerint bizonyítja majd: a minőségügy területén is lehet szép sikereket elérni. A szubjektív elemek minimálisra csökkentése, az objektivitás növelése érdekében többször kértem az Olvasók segítségét a kiválóságok feltérképezéséhez. Dr. Róth rábólintott, egyetértett, sőt maximálisan támogatta elképzelésemet. Egyikünk se gondolta akkor, hogy száz fölé is nőhet az újságban ily módon szereplők száma.” A sorozat népszerűségét növelte, hogy a lapunkban történő megjelenés után az ISOFÓRUM honlapján is olvashatóak voltak a riportok.

Van egy másik sorozatod is! Le a kalappal! Gondoltad, hogy Te is sorra kerülsz?

A Le a kalappal 2016-ban indult útjára. Tulajdonképpen itt is a jó gyakorlatok megismertetéséről, sikerekről van szó, de az egyének bemutatása itt korántsem olyan mély, mint a Jók a legjobbak közül sorozat keretében. Az elmúlt nyolc évben mintegy ötvenszer igyekeztünk megfelelni eredeti célkitűzésünknek és megemelni kalapunkat az arra érdemesek előtt. Magam szerepeltetésére nem gondoltam és kérdéseidből arra következtetek, Te sem a hóhér akasztására készültél.

Kitüntetésedhez a szerkesztőbizottság nevében is szívből gratulálok! Munkádra az elkövetkezendő időben is számítunk! Tóth Csaba László főszerkesztő