Részlet az év Magyar Minőség irányítási rendszer me­nedzser pályázati díj kiírásából:

Az év Magyar Minőség irányítási rendszer me­nedzsere 2017. címet az a személy nyerheti el, aki jelen­tősen közreműködött Magyarországon működő – termelő vagy szolgáltató – gazdálkodó szervezet vezetésébe haté­konyan beépült, és bizonyíthatóan eredményes irányítási rendszerének (MIR, KIR, MEBIR, KES stb.) fejleszté­sében…” A díjat 1997-ben alapították, az eddigi díjazottak száma 18.

Az idei díjazott: Rózsa András az ISO 9000 Fórum Egyesület elnöke.

Rózsa András

– Neved magyar minőségügyi szakemberek körében már szinte fogalommá nőtt. Minőség iránti elkötelezettséged példa értékű. Munkádat rengeteg siker és elismerés fémjelzi. A teljesség igénye nélkül szeretném, ha kaphatnánk mindebből egy csokorra valót!

– Köszönöm szépen kérdésedet, de szeretnék előbb egy keveset a „minőség” fogalmáról beszélni. A „minőség” egy nagyon komplex kifejezés, aminek számtalan meghatározása, értelmezése használatos. A MSZ EN ISO 8402:1996 szerint „A minőség a termék, vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, amelyek hatással vannak a terméknek (szolgáltatásnak) arra a képességére, hogy kifejezett, vagy elvárt igényeket kielégítsen”. Vannak, akik amellett kardoskodnak, hogy egy terméknek vagy szolgáltatásnak az értéke határozza meg annak minőségét. Mások szerint a minőség hasznosságot, megbízhatóságot, megfelelést, vevői elégedettséget jelent. Mindezek mellett a minőség kifejezés részben relatív és szubjektív kategória, hiszen a minőséget a különféle vállalati és intézményi kultúrákban is különféleképpen értelmezik az emberek.

Mivel a szolgáltatásokat, a termékeket emberek állítják elő, én úgy gondolom, hogy feltétlenül beszélni kell a személy minőségéről, az emberi minőségről, ami a jó munkavégzés mellett elhivatottságot, tudatosságot, együttműködő készséget és lojalitást is magában foglal. Úgy gondolom, hogy a 30 évi minőségügyben eltöltött tevékenységem során az előbbi tulajdonságok miatt kaptam a különféle elismeréseket.

Kérdésedre válaszolva csak azokat említem meg, amelyeket a szakmai tevékenységem miatt kaptam. 1997-ben elsőként kaptam meg „Az év minőségügyi menedzsere” plasztikát és oklevelet a Magyar Minőség Társaságtól. Ezt követte a „Nemzeti Minőségi Díj Nagykövete elismerés és díjaztak 2000-ben a IIASA – Shiba Díj egyéni kategóriában. Ezek mellett több miniszteri elismerésben is volt részem.
Láss csodát, ebben az évben ismét elnyertem a „Magyar Minőség Társaság által kiírt Minőségirányítási Rendszermenedzser 2017” elismerést.

– Egyedüliként az országban másodszor kaptad meg a Magyar Minőség Társaság elismerését! Mi motivált a duplázásra?

– A pályázat beadására semmiféle érdek nem fűtött. Noha jó érzés volt, amikor az említett díjakat a minőségügyi szakma jeles képviselői előtt vehettem át a Parlamentben, vagy a Kongresszusi Központban, a Stefánia Palotában vagy a MTA csodálatos dísztermében. Egyszerű oka van az egésznek, éspedig az, hogy az ISO 9000 FÓRUM Egyesület Minőségirányítási Rendszerét személyesen én működtetem, az elnöki teendők mellett én vagyok az egyesületi MIR rendszergazda is.

2003. óta működtetünk külső fél által tanúsított minőségirányítási rendszert. Mivel a szabvány megújult és tudatában voltam, hogy számunkra is kötelezővé válik a rendszerünk összhangba hozatala az MSZ EN ISO 9001:2015 követelményeivel, nekifogtam a fejlesztő munkának. A MIR rendszer megújítását a szabvány érvénybe lépése előtt 2015. decemberben befejeztük. A rendszer tanúsítását pedig 2016. márciusban, országosan elsőként valósítottuk meg a civil szervezetek között.

A pályázatot azért nyújtottam be, hogy példát mutassak a civil egyesületeknek, illetve ezúton is elismerésemet és tiszteletemet fejezzem ki a tagságunk előtt. Úgy gondolom, hogy minden minőségügyi, közhasznú szervezetnek legalább minőségirányítási rendszert kellene működtetni, amely biztosítja a szabályozott folyamatok dokumentáltságát és vezetői eszközként támogatja a szervezet hatékony működését és tevékenységeinek átláthatóságát.

– Örökmozgó ember vagy. Min dolgozol jelenleg? Milyen rövidtávú terveid vannak?

– Az ember életkora olyan tényező, amely döntően behatárolja a mozgásterét és jövőbeli terveit, elképzeléseit. A valósággal bátran szembe kell nézni, és csak olyan dolgokat szeretek célul kitűzni, amit meg is tudok valósítani, mivel a megvalósítatlan, befejezetlen elképzeléseimet kudarcként élem meg. Az előbbiek értelmében a mindennapi munka mellett kétféle rövid távú elképzelésem van.

Az egyik természetesen az ISO 9000 FÓRUM Egyesülettel kapcsolatos. 2018 szeptember 13-án
rendezzük a XXV. Nemzeti Minőségügyi Konferenciát és ünnepeljük az Egyesület megalakulásának
25. éves évfordulóját. Szeretném, ha olyan módon tudnánk megszervezni az ünnepséget, hogy a
résztvevőknek szakmailag értéket adó és maradandó élményt nyújtó rendezvény legyen.

A második elképzelésem abból adódik, hogy többen javasolták már nekem, hogy írjak könyvet a minőségirányítás mindennapos működéséről, dilemmáiról és a megoldásokról. Az elmúlt két évtizedben számos konferencián, szakmai tanfolyamon és különféle képzéseken vettem részt, ahol sok szakemberrel és a minőségügy elkötelezett híveivel találkoztam. A munkám kapcsán az évek folyamán több mint 130 vállalati látogatáson, tapasztalatcserén vettem részt a legjobb gyakorlatok megismerése és a tudásmegosztás tekintetében. Lehetséges, hogy nekifogok és vállalati példákkal alátámasztott könyvet szerkesztek a gyakorló szakemberek számára. De ezt sem szeretném egyedül csinálni, nagy valószínűséggel olyan szakemberek bevonásával teszem, akikkel szakmailag és emberileg is együtt lehet gondolkozni és dolgozni.

Eljutottam addig, hogy a rövidtávú célok megvalósítása között próbálok kikapcsolódni és több időt eltölteni a családdal. Időnként mindenkinek ki kell lépni a mindennapi „mókuskerékből”. Nagyon jó kikapcsolódást találtunk és családommal 3 napos csoportos utazásokon veszünk részt. Maradandó élményt nyújtanak a Real Madrid, FC Barcelona, Bayern München, Róma, Juventus sztárcsapatok mérkőzései utáni stadionlátogatások és a gasztronómiai ínyencségekkel tarkított világvárosi séták, múzeum látogatások.

– Rendszeresen felveted a rendezvényeken, hogy hiányolod a minőségügyi szervezetek közötti együttműködést. Van konkrét elképzelésed?

– Meggyőződésem, hogy a minőség ügye Magyarországon az utóbbi évtizedben válságos időszakban van. Drasztikusan lecsökkent a tanúsított minőségirányítási rendszerek száma, folyamatosan csökken a konferenciákon és a minőségügyi képzéseken résztvevők száma. A minőségügyi szervezetek taglétszáma közel felére esett vissza a húsz évvel előttihez képest. Magyarországon a minőségügy nagyon belterjes lett, a minőségügyi szervezetek tagsága között 15-20 %-os átfedés tapasztalható.

Az lenne a legjobb és leghasznosabb a tagság számára, ha csak egy minőségügyi szervezet lenne, amely tudatos és következetes stratégiával, a tagság igényeit és idejét figyelembe véve jól megszervezett, ésszerű szakmaisággal fogná össze a minőségügyben érdekelt cégeket, vállalkozásokat, intézményeket. Sajnos be kell látnom, hogy kis országunkban, a mai valóságban ez egy utópisztikus elképzelés és kevés a realitása.

Ennek ellenére tenni kell gyorsan valamit, ha nem szeretnénk, hogy a minőségügy teljes mértékben devalválódjon. Az irányítási rendszereket be kell építeni a szervezetfejlesztésbe, a vállalkozások mindennapjaiba és a szervezeti kultúrákba. A minőségügyi szervezetek vezetőinek pedig együttműködésre kell törekedniük. Ne vezessük félre a tagságot azzal, hogy a sok minőségügyi szervezet színesíti a palettát, miközben szemünk láttára „szép színesen” erodálódik és megy tönkre a magyarországi minőségügy.

A szakminisztérium is azt javasolta, hogy összefogással próbáljuk erősíteni a menedzsment rendszerek vezetői eszközként való alkalmazását és ne hagyjuk kárba veszni a közel 30 év munkáját. A ’90-es években az alapokat raktuk le, a módszereket alakítottuk ki és ezekre épültek a „minőségházak” a magyarországi szervezeteknél. Ezt követték a TQM eszközök, a minőségdíj modellek, a Hat Szigma, a Kaizen módszer, a Lean filozófia és égető közelségben van a 4.0. Ipari forradalom és informatikai robbanás.

A kormányzat azt várja el, hogy a minőségügyi szakma egységesen, közös Platformként jelenjen meg és nyilatkozzon arról, hogy miben tudja támogatni a szakma az ország versenyképességét, fejlődését. Ez egy kihívást jelentő és hosszú távú feladatnak tűnik, de megpróbálok ismételten az élére állni és igyekszem egy asztalhoz ültetni és közös döntésre bírni a szakmai szervezeteket.

– Legújabb elismerésed alkalmából kívánok további munkasikereket, jó egészséget! Teljesítményed előtt: Le a kalappal!