Májusi számunkban hírt adtunk az ISOFÓRUM 37. közgyűléséről, ahol a 2023. évi díjazottak köszöntésére is sor került. Ezúttal a Nemzeti Minőségügyi Konferencia egyik legjobb férfi előadója, Puskás László előtt emeljük meg kalapunkat.

Kedves Laci! Engem nem ért váratlanul az eredmény, hogy a Nemzeti Minőségügyi Konferencia legjobb férfi társelőadója lettél. Téged igen?

Minőségügyesek egyik alaptézise, hogy a vevő király, valamint a vevő elvárásainál és visszajelzéseinél nincsen fontosabb! Egy konferencia esetében a vevő a szervező és a hallgatóság. Ebből kiindulva mindig izgalommal várom a legkisebb visszajelzést is. Bármely konferencia esetében több szempont is befolyásolhatja az eredményt – szekció mérete, tárgyalt téma, annak kötöttsége, hányadik előadó, szünet előtt, után, stb. –, de nyilván az előadó habitusa, stílusa, felkészültsége sem közömbös. Magam részéről már nagyon ki voltam éhezve a Nemzeti Minőségügyi Konferencián való előadásra, egy 6 éves szünet után kértek fel és adtam ismét elő. Az eredmény mindenképpen meglepetés volt, mert egy nagyon erős előadói mezőnyben léptem fel. Ez az eredmény fontos visszajelzése és megerősítése volt annak, hogy 2015-ben már elnyert legjobb előadói díj nem volt véletlen.

Hogyan fogadták az elismerést munkatársaid és a paksi vezetés?

Magam részéről ezt nem nagyon propagáltam, egy-két informális megbeszélésen került csak elő a téma. Publikusan pedig a Magyar Minőség májusi számában jelent meg az ISOFÓRUM közgyűléséről egy tudósítás. Maga a megtartott előadás tartalma is az egyéb szakmai érdeklődésem és tevékenységem részeként készült el, a munkahelyem nem ezzel a témával foglalkozom.

„A kikerülhetetlen digitalizáció a projekt menedzsmentben” volt előadásod témája. Állítottad, hogy bármely projekt digitálisan irányítható, amihez a szoftveres támogatás elérhető.

Igen, a mai világban egy dolog biztos, a változás! Ezek a változások olyan tempóban követik egymást, és legtöbbször olyan kiterjedtek és mélyek, hogy ma már nem elegendő csak úgy, félvállról kezelni azokat. Emiatt minden szervezetnek tudatosan kell gondolkodni – az egyébként nem a szervezet fő profiljába vágó – változásokkal együtt járó egyedi feladatok menedzseléséről. Erre a célra szolgálnak a projektmenedzsment eszközök. Másfelől, ma már minden szervezet életében általánossá vált a digitális eszközök használta az irodai tevékenységekben. Természetesen, a szervezetek érettsége eltérő lehet mindkét szempontból, de mára szinte észrevétlenül beszivárognak a projektek irányítási eszközei és azok digitális változatai a szervezet életébe.

Kifejtenéd ezt bővebben!

A szervezetek életében a saját természetes fejlődési ciklusuk alapján időről–időre szükségszerűen merülnek fel olyan egyszeri, egyedi tartalmú fejlesztési feladatok, amelyek hatékony végrehajtásához nem elegendő a saját fő tevékenységükre kialakított irányítási gyakorlat. Ezeket az egyedi feladatokat be kell illeszteni a napi működésükbe, időt, pénzt, erőforrást kell rá allokálni, és persze érteni is kell az adott feladat szakmai tartalmához. Az is egyértelmű, hogy a szervezési, irányítási, végrehajtási tevékenységek markánsan eltérhetnek a napi irányítási rutintól. Az ilyen, a végrehajtási idő szempontjából behatárolt, dedikált és limitált erőforrásokat felhasználó, egy egyedi termék, szolgáltatás vagy eredmény létrehozását célzó erőfeszítéseket szokás projektnek nevezni. Ha ezeket a célzott projekt erőfeszítéseket egy a korábban végrehajtott projektek során kialakított és megszerzett tudás, készségek, eszközök és módszerek tudatos alkalmazásával hajtjuk végre, akkor már egy alkalmazott projektmenedzsmentről beszélhetünk.

A felhasználható tudás, készségek, eszközök és módszerek mára tényleg a gyakorlatban forrtak ki, jól dokumentáltak és általában jól algoritmizálhatók. Közös jellemzőjük, hogy a projektek szakaszaihoz igazodóan pontosan meghatározzák a tervezéshez, végrehajtáshoz, nyomonkövetéshez, monitorozáshoz és a döntéshozatalhoz szükséges információk körét, tartalmát, terjedelmét és formáját. Ezek alapján magától értetődik, hogy akár a legújabb trendeket is követve és kiszolgálva, a piacon széles körben elérhetők a projektmenedzsment tevékenységekhez készült szoftveres megoldások.

A projekteket végrehajtók szemszögéből vizsgálva az a jó hír, hogy tényleg bármelyik szervezet képes lehet az egyes projektmenedzsment tevékenységeket támogató szoftveres megoldásokat felhasználni. Nem feltétlen szükséges formálisan megalakított projekteket végrehajtani, a feladatok méretétől, komplexitásától függően elégséges és hatékony lehet már a projektszerű működés is, és egy-egy projekt eszköz használata is. Például a legnépszerűbb eszközök között találjuk a ganttGantt diagram (sávos ütemtervezés), folyamatábra, Pert-diagram, ok-okozat elemzés (halszálka), mátrix diagram, SWOT elemzés, WBS – Feladat lebontási struktúra, munkatervezéshez, munkacsomag kialakítása, vagy az időskálás ütemezési hálóterv készítésre alkalmas eszközöket, szoftvereket.

Persze azok a szervezetek, amelyek egy multinacionális, globalizált környezetben hajtanak végre projekteket, már komplex digitalizációs megoldásokat használnak, ahol már az eszközök az interneten keresztül egy hálózatba kötve, akár a világ különböző sarkaiból együttműködve támogatják a végrehajtókat. A következő, legmagasabb szint a digitális transzformáció szintje, ahol a digitális megoldások már az üzleti modell részévé válnak, annak szerves részeként kerülnek kifejlesztésre a legfejlettebb technológiákat is felhasználva. Ezen a szinten már megjelennek a mesterséges intelligencia alapú megoldások, ahol a szoftver emberi viselkedéseket utánozva képes adatokat gyűjteni, generálni, elemezni, kommunikálni, döntéseket hozni. Egy programmenedzsment- vagy projektiroda meghatározó módon éppen ilyen tevékenységekkel foglalkozik.

Megkerülhetetlen a kérdés: a Magyar Minőség Társaság jövőjét, mint alelnök hogyan látod?

A Magyar Minőség Társaság (MMT) irányító testületébe több, mint 10 éve kerültem be az akkori igazgatóm, Szinger Csaba felkérésére és támogatásával. Maga az MVM és a 30 évvel ezelőtti MVM tagvállalatok közül többen is az alapítók között voltak, így a Paksi Atomerőmű is. Akkor még természetes volt, hogy közreműködéssel és delegálásokkal is igyekeztek a szakmai közéletet, valamint a mögöttük álló szervezeteket támogatni. Mára drasztikusan megváltozott a helyzet. Mindenért szó szerint meg kell küzdeni, a szervezeti és egyéni tagságok fenntartásáért, már az ingyenes rendezvényekre résztvevők toborzásáért, testületekben való közreműködők megnyeréséért, a legapróbb támogatásokért.

Az MMT vezetése 2018-ban újult meg. A Covidot személyenként is és szervezetileg is túléltük. Nagy áldás és szerencse! De úgy tűnik, hogy a mellékhatások alapos nyomot hagytak rajtunk. A tagságunk ugyan nem zsugorodott, de sajnos jelentősen visszahúzódott. Lényegében teljes passzivitásban van. Minden próbálkozásunk ellenére alig-alig tudjuk megmozgatni őket. Pedig biztosítjuk az összes eddigi szolgáltatásunkat, tartalmilag igyekszünk aktuálisak lenni, új formákat alkalmazni, érdekes szereplőkkel együttműködni. Magunk részéről társadalmi munkában, kétheti vezetőségi üléssel, rendezvények szervezésével, tartalmak előállításával, a még elérhető támogatások megszerzésével, nem ritkán személyes felajánlásokkal járulunk hozzá az MMT működéséhez. De az eddigi felállás úgy tűnik, hogy nem tud eredményes lenni, illetve nem tud olyan erőforrásokat megmozgatni, amivel egy áttöréses új működést lehetne kialakítani. Ezért döntött úgy az MMT vezetése, hogy lemond. Abban bízunk, hogy kis szerencsével sikerül olyan szereplőket megnyerni az MMT ügyének és az egyébként benne rejlő egyáltalán nem elhanyagolható lehetőségeknek, akik új lendületet tudnak adni a további működtetésnek.

Elismerésedhez szívből gratulálok! Teljesítményed előtt LE A KALAPPAL!