A hazai minőségügyi élet egyik ma is legaktívabb szereplője Mikó György júniusban nyolcvan éves.

Senkit nem hallottam még, hogy titulusait sorolva szólítja meg, pedig vannak azok is szép számmal. Amikor neve szóba kerül Inkább a Gyuri, vagy Gyuri bácsi formula dukál. Ez is a népszerűség egyik biztos jele.

Mikó György

– Jeles születésnapod alkalmából a Magyar Minőség szerkesztőbizottsága nevében is szívből gratulálok! Tartalmas életutadban milyen szerepe volt a minőségnek?

– Valószínű már sokan hallották tőlem, hogy a minőség, a minőségügyi szemlélet, a hajóépítés és a gyógyszerészet emlőin alakult ki. Hajóépítő szakmérnökként (tengeri hajók, úszódaruk), gyógyszerész feleséggel, azt mondhatom, hogy sok-sok évvel ezelőtt, amikor még irányítási rendszer szabványokról nem is volt szó, a mai minőségügyi elvárások nekem a GANZ Hajó és Darugyár munkáinál velejáró természetes elvárásai voltak. Minden folyamatokra épült, azonosított, nyomon követett, felügyelt volt elkötelezett vezetés és munkatársak mellett. A KÜLDETÉS, a MŰKÖDÉS-ÉPÍTÉSIPOLITIKA, vagy éppen a minőségtervek mindenki részére ismertek és követendők voltak. Ebben nevelkedtünk, éltünk és dolgoztunk, így természetes és könnyű volt számomra az egzisztencia és szakmaváltás.

– Pályád során többször voltak a minőségügyben „sláger témák”. Ezekhez, mint szakember, vagy mint tanácsadó hogyan viszonyultál?

– Az ISO 9000-s szabványcsalád alkalmazása, a TQM gondolkodásmód, a működés önértékelése (EFQM Kiválóság Modell), vagy a minőségszemléletre épített folyamatok költségei, vagy a stratégiai tervezés és a BSC (Balanced Scorecard) és számos más téma adott feladatot sok nagy és kis szervezetnél, intézménynél tanácsadóként, előadóként, trénerként.
Igyekeztem minden fórumon felhívni a figyelmet arra, hogy a módszerek, eljárások, a szabványoknak való formális megfelelés helyett a működés javítása, a munkakultúra pozitív változtatása a piaci sikerek útja. A megfelelés igazolása szükséges, és elkerülhetetlen, eszköz a jobb termékek, a jobb szolgáltatások elérése érdekében.

– „A minőség lényege a jó vállalat működés” címmel nemrégen, az ISO 9000 Fórum Egyesület konferenciáján tartottál előadást. Mindazoknak, akik nem hallották prezentációdat, hogyan foglalnád össze megállapításod lényegét?

– Az előadás címe érzékelteti talán a legjobban, hogy mit szerettem volna tudatosítani. Meg kellene értenünk, hogy a minőség nem egymondatos, vagy több mondatos szabványos terminológia. A MINŐSÉG maga a működés, maga az irányítási rendszer. Van egy minőség, működés centrikus új szabványunk, az ISO 9001:2015. Lehet kritizálni, sőt kell is, de rávezeti a szervezeteket, hogy tudatosan foglalkozzanak a szervezet működési környezeti összefüggéseivel, a külső és belső elvárásokkal. Összekapcsolja a célokat, a politikákat és a teljesítményeket, figyelve a munkatársak kompetenciáira és kiemelve a külső erőforrásokból biztosított termékek és szolgáltatások felügyeletét. Kiemelten kellene foglakoznunk a folyamatos fejlesztéssel, mert ez az út a KAIZEN és LEAN termelékenység növelés felé.

– A fiatal minőségügyi szakemberek felkészültségéről, elhivatottságáról, hozzáállásáról mi a véleményed? Mit tanácsolsz azoknak, akik pályafutásuk elején állnak?

– Úgy látom, hogy kettős probléma van. Egyik oldalról a tömegtermelés, a sorozatgyártás (Pld. autóipar) fiatal minőségügyi szakemberei magasan képzettek, de speciális szegmensben dolgoznak. A másik oldalról a főiskolák és az egyetemek minőségügyi oktatása szerény időkeretű és sajnos emellett még a minőségügy vállalati értékelése (főleg kis és közepes vállalatoknál, szervezeteknél) nem biztosít támogatást az elkötelezettség és hozzáállás fokozásához. Az olyan szolgáltatásoknál, mint az egészségügy, az oktatás, vagy a közigazgatás pedig még problematikusabb a fiatal minőségügyesek helyzete. De szeretném most is felhívni a figyelmet, hogy a MINŐSÉG, a minőségi munkakultúra, a folyamatok állandó fejlesztése, nem néhány munkatárs a minőségügyes feladata, hanem a szervezet (vállalat, intézmény) minden munkatársának nélkülözhetetlen feladata, csak más-más szinten, hiszen a minőség maga a működés.
Csak azt tanácsolnám minden fiatal munkatársnak, aki affinitást érez ilyen témák iránt, hogy állandóan olvassanak, képezzék magukat, jegyezzenek fel minden tapasztalatot, hasznos információt, mert ez az a terület, ami a munkakultúra váltást a legjobban segíti és a váltás itt van előttünk.

– Mit csinálsz manapság? Milyen terveid, elképzeléseid vannak?

– Teljes erőmből igyekszem tanfolyamokon, előadásokon, tanácsadásban terjeszteni a minőségügyi tevékenységekben lévő előnyöket hirdetni. Örülök, mert úgy érzem, hogy a közel 25 éve megkezdett ilyen tevékenységem szemlélete beérik.
Ezenkívül készülök megírni a magyar tengeri hajó és úszódaru építés történetét, valójában az újpesti hajóépítés történetét, sok-sok képpel, adattal. Az Óbudai hajógyár története már csak-csak feldolgozódott, de a mi, Ganz hajógyári történetünk még várat magára.

– Kívánok kiváló egészséget, életvidám éveket! Nagyon szeretnélek Veled 100 éves korodban is riportot készíteni!